Kissé össze vagyok zavarodva… Jelen bejegyzésem címe ez lett volna: “Tilos egyszerre számlát és nyugtát is kibocsátani”.

A cím tehát ez lett volna… Tegnap, április 1-jén… Ugyanis amiről mindig beszélni lehet, immáron sok-sok hónapja, mert mindig történik valami, az a pénztárgép témája. Tegnap éppen az történt, hogy felkerült a NAV honlapjára egy tájékoztató, melyben azt írták, hogy TILOS azon értékesítéseket a pénztárgépbe beütni, melyekről számlát állít ki az adóalany. Vagyis ha a vevő készpénzes számlát kér, akkor számlázunk, de nem üthetjük be a gépbe. Persze előfordul, hogy a kedves vevő meggondolja magát, és rájön a pénztárgépbe-ütés pillanatában, hogy mégis számlát kér, erre vonatkozóan azt írták a tájékoztatóban, hogy ez esetben a nyugtát sztornírozni kell. Ez a kijelentés csupán azért furcsa, mert habár szakmai körökben szerettünk volna pontot tenni annak a gyakorlatnak a végére, melyet eddig a NAV ellenőrzési és tájékoztatási osztálya 2008 óta a törvény e tekintetben változatlansága mellett kommunikált, miszerint az is elfogadott volt, ha csak számla került kiállításra, és az is, ha a számla mellett pénztárgépes nyugta is (melyet azonban hozzátűzettünk a számlához). A tegnapi TILOS kijelentés azonban egy kicsit meredek volt a mi olvasatunkban, tekintve az elmúlt hónapok óriási pénztárgépes kálváriáját, a sok-sok felvetett kérdést, bizonytalanságot. Nem mennék bele a részletekbe, de teljes átgondolatlanságra vall, hogy jelen rendelkezések szerint, ha egy cég megveszi az online pénztárgépet, de mindenkinek számlát ad, és nem üti be a pénztárgépbe, amiből az adatok ugye továbbítódnak a NAV-hoz, a tegnapi tájékoztató szerint tilos is beütnie, akkor mivel rendelkezik pénztárgéppel ugyan, de nem használja, nem kell a kibocsátott számlákról heti adatszolgáltatást sem adnia, ellentétben azokkal, akik nem vettek pénztárgépet, de mindenkinek számláznak. Vagyis a NAV semmilyen adatot nem kap a cégtől, mindezt teljesen legálisan. Vajon ez volt a szándékuk?

Nem is ragozom tovább, ugyanis tegnap éppen nem értem rá a tervezett bejegyzésemet megírni, most pedig, mikor ideültem a géphez, egyetlen nappal később, április másodikán, hoppáááá, szőrén-szálán eltűnt a tájékoztató a NAV honlapjáról. Akkor most? Mégis csak április elsejei tréfa volt? Nem biztos, hogy a könyvelők ilyenkor vicces kedvükben vannak április elején, amikor a könyvelés, bérszámfejtés, napi ügyintézés mellett esténként éppen az éves beszámolókat készítik, majd lefekvés előtt még utolsó pillanatban szakmai naprakészségük érdekében átolvassák az aznapi híreket. Azon azonban elmélázok, hogy de jó is lenne, ha én is nyom nélkül tudnám törölni a már beküldött hibás bevallásomat. De az bezzeg kőbe van vésve.

Várjuk tehát a tegnapi tájékoztató átdolgozott formáját, az arra való egyértelmű felvilágosítást, hogy vajon az adózóknak hogyan is kell helyesen eljárniuk. Addig is, ügyfelek, könyvelők, várjunk türelemmel, a pénztárgépes hisztériának egyszer csak vége lesz…

2014.04.02

2014. március 15. napján lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, amely tartalmazni fogja a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket is a jelenlegi Gazdasági Társaságokról szóló törvény helyett. A gazdasági társaságokat érintő egyik legjelentősebb új szabály a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjére vonatkozik; ugyanis a kötelező minimális törzstőke összege a mostani 500.000 Ft helyett 3.000.000 Ft-ra emelkedik. 

Az új Ptk. hatályba lépéséről rendelkező jogszabályban foglaltak szerint az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről az új Ptk. hatálybalépését (2014. március 15.) követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15. napjáig kötelesek dönteni a társaságok. Ez azt jelenti, hogy azok a kft formájában működő társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3.000.000 Ft-ot, kötelesek a törzstőke felemeléséről határozni, és a törzstőkét legalább 3.000.000 Ft-ra felemelni. A tőkeemelés végrehajtásának határideje 2016. március 15; azzal azonban, hogy ha ezt megelőzően a társaság a társasági szerződését módosítani kívánja, úgy ezzel egyidejűleg (az első módosítás alkalmával) a törzstőke felemeléséről (vagy a más gazdasági társasági formában történő továbbműködésről, átalakulásról) is határozni kell.

A törzstőke felemelésére vonatkozó változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül van lehetőség a cégbírósághoz benyújtani, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz.

Javaslom minden érintett cégvezetőnek, hogy amennyiben egyéb, a társasági szerződést érintő módosítást igénylő változást tervez a társasággal kapcsolatban, úgy  a fentiek ismeretében gondolják át az időzítést, és a tőke felemelésének lehetőségét. Amennyiben módosításra van szükség pl. akár székhely, telephely miatt, de még nem akarnak a tulajdonosok tőkét emelni, akkor gyorsan-gyorsan, március 15 előtt be kell adni a módosítást.

Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a tagok által teljesített tőkeemelésnek nyilván legális fedezete kell hogy legyen, esetleges vagyonvizsgálatnál ez nagyon könnyen szem elé kerülhet. Persze nincsenek erre vonatkozóan kötelezően előírt ellenőrzések, de lássuk be, nagyon egyszerűen tud listát készíteni a NAV a tőkét emelő tulajdonosokról…

2014.03.02

Nagyon-nagyon régóta él az a szabály, hogy eltekinthet a nyugtaadástól az, aki minden vásárló részére számlát állít ki. Nem kevesen használják is ezt a rendelkezést, így a szemük sem rebbent, mikor kezdődött a pénztárgép-mizéria, örülvén, hogy ebből ők kimaradnak. Hátradőltek, és nyugodtan gondolták, hogy ha már több adminisztrációt vállalnak a számlázással, legalább ettől az őrülettől most távol maradnak.

Aztán jött a feketeleves… egy január végi vadiúj rendelettel, mely előírja, hogy ezen ügyfelek részére, akik pénztárgépre lennének ugyan kötelezettek, de helyette inkább mindenkinek számláznak, no hát nekik ugyan hetente adatszolgáltatást kell küldeni a NAV felé a kibocsátott számlák összes adatáról. Ráadásul még be is kellett jelenteni, hogy ők bizony ilyen adózók, és igenis, tőlük várja csak a NAV majd ezeket az adatszolgáltatásokat.

Ekkor még nem tudtuk, hogy vajon ez az adatszolgáltatás hogy is fog kinézni pontosan, most már azonban megjelent rá a nyomtatvány, tekintve, hogy március 6-án kell először beadni a kibocsátott számlákról a tételes adatszolgáltatást. Nézzük a legfontosabb dolgokat:

• Minden csütörtökig kell lejelenteni az előző héten hétfőtől vasárnapig kiállított számlákat.
• Első ízben március 6-áig kell a március 1-2 napokon (szombat, vasárnap) kibocsátott számlákról.
• Naponkénti bontásban meg kell adni tételesen minden számla sorszámát, típusát (egyszerűsített, normál, sztornó egyszerűsített, sztornó normál, módosító egyszerűsített, módosító normál), az előzmény számla sorszámát, vevő nevét, címét, esetleg adószámát, az áfa összegét forintban, a számla pénznemét, és a végösszeget a kiállított pénznemben.
• Figyelem! Az átutalásos számlákról és pl. a csomagküldő szolgálattal kiküldött számlákról nem kell adatszolgáltatás, hiszen ezek nem tartoznak a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség alá.
• Tehát először azt kell eldönteni, hogy mely ügyletek tartoznak a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség alá. Erről egy kivételesen jól érthető NAV anyag található ide kattintva.

Akik jellemzően céges vevőkörrel rendelkeznek, csak nagy ritkán értékesítenek magánszemély felé, azok véleményem szerint jobban járnak, ha előreutalással elkérik a pénzt a vevőtől, és akkor megúszhatják azt, hogy ezután hetente belevessék magukat a jelentgetésbe.

Mi a nehézség a heti jelentésben? Főként az, hogy vajon ki fogja ezt megtenni? Hiszen a könyvelő egyáltalán nem látja hetente a kiállított számlákat, nincs megfelelő információja. Vagy folyamatosan információt kap, amiből el tudja készíteni a jelentést, vagy pedig a cég kénytelen ezt saját maga megtenni. Amennyiben a cég a könyvelőtől kéri ezt, nyilván plusz pénzt fog kérni érte, hiszen a kiállított számlák számától függően ez nem kevés időt igénybe vehet. Ha pedig a cég készíti el, akkor rendelkeznie kell ügyfélkapu hozzáféréssel, el kell sajátítania a nyomtatványkitöltő használatát, amit hát a könyvelőkön kívül sokan nem szeretnek használni. Mert ami nekünk a mindennapi rutin része, azzal mások igencsak megküzdhetnek. Tehát nekik még több időráfordítás. Bárhonnan is nézzük, többletmunka.

2014.02.28