2016. március 24-én új jogszabály lépett életbe a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. Évek óta megy az őrületes huza-vona a behajtási költségátalányról, melyet a Ptk-ban szabályoztak, és azt a célt szolgálná, hogy pontosabb fizetésre szorítsa a cégeket. De nálunk sajnos túllihegték az adminisztrációt, és még a szakemberek sem tudták mit is kell csinálni, az egyes törvények és hivatalos tájékoztatók egymással ellentétes pontjai csak összezavarták az embereket, és elkezdődött egy teljesen értelmetlen mizéria. Mert a legtöbb cég ezt nem is akarta érvényesíteni a partnereivel szemben, de ennek ellenére számítani kellett, könyvelni kellett, és közben hol is volt a valódiság elve? Aztán a 40 euróról lemondó leveleket küldtek egymásnak a cégek, arra nem is gondolva, hogy ezzel milyen könyvelési problémákat indítanak el, hiszen a lemondással egy valós követelést ismertek el, amiről lemondtak…de ezt inkább nem is részletezem.
Most azonban új szabályozás született, kiemelték a Ptk-ból, és új törvény írja elő a behajtási költségátalány körüli rendelkezéseket. VÉGRE az eddigi “köteles fizetni” szöveg helyett a “tarthat igényt” illetve a “követelheti” kifejezéseket találjuk a törvényben. Vagyis ezentúl a 40 eurós behajtási költségátalány járhat a hitelezőnek, de az nem jár automatikusan a késedelembe esés pillanatában, csak amennyiben a jogosult azt érvényesíteni kívánja. Ezt pedig a késedelem bekövetkeztétől számított egy éven belül teheti. Hurrá-hurrá-hurrá! 😊
A szabályozás már a 2015-ös éves beszámoló elkészítésénél is alkalmazandó. (Itt felhívom a figyelmet arra, hogy akinek a könyvelésében kötelezettségként szerepelnek olyan összegek, amiket eddig lekönyvelt, bár a partner nem kérte az összeget, annak most a beszámolókészítéskor ezeket bevételként ki kell vezetnie.)
2016. 03.29.